Az előző részek tartalmából:
-------------------
----
Daniel:Szeretném megpróbálni veled.
Savannah:Ne haragudj, Daniel. De nekem ez az egész csak az aminek látszik. Semmi több.
----
Pollonia:Én készen állok egy kapcsolatra. Veled.
(Jonathan felvonja szemöldökét)
Jonathan:Figyelj! Jobb lenne, ha mostantól soha többé nem találkoznánk. A családomat választom. Helyetted.
(Pollonia egyik kezével hasához kap, másikkal a falhoz majd észveszejtő sikoltásban tör ki, miközben arca egésze eltorzul, az ajtónak dől aztán zokogni és ordítani kezd a fájdalomtól, végül pedig térderogyik és a padlót püföli tenyerével)
----
Pollonia:A gyermekvédelmisek ma meglátogatnak.
(Hilda felkapja a fejét)
Hilda:Mi? Miért?
Pollonia:Egy általános felmérést fognak csinálni. Csak hogy biztosak legyenek benne, hogy minden körülmény adott egy gyermek elhelyezésére.
Hilda:Most akkor mégis örökbefogadod?
(Pollonia barátnője felé fordul)
Pollonia:Fogalmam sincs. Azt sem tudom mit csináljak, de nem mehet intézetbe.A tény, hogy..
(Hilda közbevág)
Hilda:..hogy cigány.
(Pollonia barátnője felé fordul)
----
(A magas, tömzsi, kopasz rendőrtiszt aki a negyvenes évei közepén járt mogorva arckifejezésével pásztázta végig a nőt majd válaszolt)
Thompson rendőrtiszt:Maga Samantha Williamson?
Samantha:Igen, én vagyok az. Csak nem történt valami valakivel?!
Thompson rendőrtiszt:Letartóztatjuk kiskorú ellen elkövetett szexuális molesztálás vádjával. Velünk kell jönnie.
----
(Savannah kigubbadt szemekkel bámul)
Eric:Elhoztam a válási papírokat.
(Eric ekkor a mellette álló szőke nőre mutat)
Eric:Ő meg itt Barbara, a menyasszonyom.
----
Zoltan:Valamit mutatni akarok neked Karen.
Karen:Micsodát?
(Zoltan ebben a pillanatban segítség nélkül feláll a kerekesszékből.. egy pillanatig csak álldogál majd magát megtartva egy lépést előre halad Karen felé és mereven megáll, intenzíven a nőt nézve akinek szája hirtelen kikerekedik akárcsak szemei a meglepődöttségtől)
----
Hilda:Tényleg te voltál az aki megölte Mariellat!
Marco:És aztán?! Megérdemelte.
(Hilda erőteljesen belekapaszkodik a konyhapultba, a férfi pedig hirtelen mozdulatot tesz felé kezében az éles ezüstkéssel)
Marco:Gyere ide te büdös kurva most elvágom a torkodat!
-------------------------------------------
(Pollonia az ajtó előtt áll, egy virágos tunika és egy farmernadrág valamint egy topánka van rajta. Kezeit hevesen rázza fel-le miközben izgatottan, szinte már pánikrohamszerűen lélegzik ki-be-ki-be. A háttérben Kylie Minogue - Into The Blue száma szól a folyosó rádióján keresztül.)
Pollonia:Oké. Nyugi. Minden rendben lesz. Oké. Csak semmi aggodalom. Minden rendben lesz. Minden rendben lesz.
(Pollonia még egy fél percig toporzékol az ajtó előtt majd meghallja ahogy a ház előtt megáll egy autó aztán újra nagy levegőt vesz, kihúzza magát és kitárja az ajtót)
(Amint kilép az ajtón a lépcsőre látja, amint egy barnás bőrű kisfiú bukkan elő a kocsiból egy nagyobb méretű hátitáskával a kezében. Az anyósülésről és a vezetői ülésről pedig egy-egy idősebb, sznobos viselkedésű hölgy száll ki)
(Az egyik kosztümös idős nők Pollonia-hoz sétálnak. A gyerek felfut a lépcsőn, Pollonia kitárja neki az ajtót)
Pollonia:Szia. Nyugodtan menj csak be.
(A kisgyerek nem válaszol.)
-Jó napot kívánunk Pollonia.
Pollonia:Jó napot, maguknak is.
(Pollonia végignézi, ahogy az idős nők is bemennek a házba előtte majd nagy levegőt vesz miközben félelem ül ki az arcára)
---------------------------------------
Szeretők
---------------------------------------
(A tárgyalóterem tömve van. Az inas, ráncokkal teli, vékony, alacsony, feketébe öltöztetett, ősz hajú, csúcsos állú bírónő kalapálni kezd aztán írkálni, hatalmas asztalánál ülve. Végül beleszól a mikrofonba miközben a rendőrök láncon vezetnek ki egy kopasz férfit a teremből).
Alison bírónő:A következő ügy: Williamson kontra Hilligan.
(Két rendőr vezeti be Samantha-t a tárgyalóterembe az egyik oldalról. Savi közvetlen Samantha után sétál. A másik oldalon Richard és Robert jelenik meg)
(Samantha leengedett fejjel áll a vádlottak padján miközben Savi kiegyenesedve néz farkasszemet a mellettük álló Richard és Robert párossal)
.....
(A bírónő olvasi kezd egy papírost)
Alison:Ezennel a tárgyalást megnyitom. A felperes Richard és Robert Hilligan. Az alperes Samantha Williamson. A felperes azzal vádolja az alperest, hogy az szexuálisan molesztálta és nemi aktusra késztette a felperes fiát. Emellett megfenyegette, hogy ha nem tesz úgy, akkor ront a tanulmányi eredményein és elintézi azt is, hogy távozzék a tanintézményből.
(Samantha a könnyeivel küszködik míg Savi a fejét rázza)
Robert:Így van bírónő.
Alison:Mesélje el nekem pontosan az esetet.
Robert:Az egész akkor kezdődött..
(Alison közbevág)
Alison:Én a fiára lennék kíváncsi.
(Ebben a pillanatban Richard és Samantha tekintete találkozik egy másodpercre)
...
(Savi zsebre vágja a mobilját miközben besétál egy kávézóba majd amikor megpillantja Pollonia-t a pult mögött, azonnal odasétál hozzá)
Pollonia:Szia. Rég láttalak.
Savannah:Szia. Egy feketét, kérlek.
Pollonia:Itt iszod meg vagy elvitelre?
Savannah:Azon gondolkoztam, hogy talán beszélgethetnénk, ha ráérsz.
(Hirtelen egy gyerek fut el Savi mellett, kezében egy játékrepülővel)
Max:Brrrr..
(Savi a furkározó gyerekre mutat)
Savannah:Valaki itthagyta a kisgyerekét?
Pollonia:Neeem egészen.
Savannah:Akkor?
Max:Brrrr.. Nézz ide Pollonia néni.
Savannah:Pollonia néni?
(Savannah önfeledten elmosolyodik)
Pollonia:Ne merészeld!
Savannah:Pedig már majdnem kimondtam. Nem korai még 28 évesen néninek lenni?
Pollonia:Pofa be!
(Savi felnevet)
Savi:Nem érsz rá? Nem ülünk le?
(Pollonia körbenéz majd lezárja a kasszát aztán odaszól Alexandra-nak, aki épp egy Cappuchino-t csinál a háta mögött)
Pollonia:Alexandra, tartanád a frontot kérlek? Beszélnem kell a barátnőmmel.
(Alexandra vállat von)
Alexandra:Persze. Elvégre te vagy a főnök.
Pollonia:Köszönöm szépen. És ha szépen megkérnélek hoznál egy narancslevet és egy fekete kávét az asztalukhoz?
Alexandra:Oké-zsoké. Máris megcsinálom.
(Savi mosolyogva vet még egy pillantást Pollonia-ra majd mindketten kisétálnak a kávézó teraszára és helyet foglalnak. Pollonia beleszippant a levegőbe és egy pillanatig engedi, hogy a nap sugarai cirógassák az arcát)
Pollonia:Milyen szép ez az ősz.
(Savi újra felnevet)
Savi:Na jó, most már tényleg kezdesz megijeszteni. Hirtelen terhes lettél és meg is szültél egy nap alatt?
(Savi és Pollonia helyet foglalnak az egyik asztalnál)
Pollonia:Meghozták.
Savi:Kit?
Pollonia:Őt.
(Pollonia hátranéz majd odabök a kisfiúra, aki most azt figyeli, hogy Alexandra hogyan kezeli a kasszát és közben magyarázza neki, hogy mit hogyan csinál)
Savi:Ő?
(Savi ledobbenten reagál)
Savi:Ő az...?
Pollonia:Igen, ő az.
Savi:Ó. És mikor? És hogyan?
Pollonia:Ma délelőtt a megbeszélt időpontban beállítottak a családsegítők és elhozták nekem Max-ot.
Savi:Max-ot.
Pollonia:Igen, Max-ot.
Savi:És milyen gyerek?
Pollonia:Fogalmam sincs. Nem beszél túl sokat. Idefele jövet meglátott egy repülőt a boltban és kellett neki, úgyhogy megvettem és most azzal elvan.
Savi:Azért ne kényesztesd el.
Pollonia:Nem fogom. Olyan szomorú, hogy egyetlen játéka sincs. Nem is volt neki. Minden, amit magával hozott az csak az az egy pár cipő, amit már egy éve tapos és néhány ruha.
Savi:Szegény.
Pollonia:Ja. Martha nem nagyon gondoskodott róla, ahogy látom.
Savi:Lehet, hogy nem is volt neki miből gondoskodnia Max-ról. Ahogy elnézem most jól érzi magát itt.
Pollonia:A próféta szóljon belőled.
Savi:Voltál Martha temetésén?
Pollonia:Nem. Az újságban láttam. Benne volt. Az is, hogy mikor volt a temetés, milyen időpontban és hol, de nem mentem el rá.
Savi:Értem.
Pollonia:Zavarban vagyok.
Savi:Miért?
Pollonia:Hogy fogok gondoskodni erről a gyerekről?
Savi:Drága! Idefigyelj!
(Savi kinyújtja az asztalra a kezét majd Pollonia is odanyújtja az övét. Savi megmarkolja Pollonia kezét)
Savi:Te egy isteni mostohaanya leszel. Higgy nekem!
(Pollonia legyint egyet)
Pollonia:Ezt most csak úgy mondod!
Savi:Nem! Komolyan gondolom. Te szeretsz törődni másokkal. Ez is menni fog neked.
Pollonia:Köszönöm a bíztatásod. Sokat jelent nekem.
Savi:Ez csak természetes.
(Mindeközben Alexandra jelenik meg tálcáján egy csésze kávével és egy pohár narancslével, amit letesz az asztalra)
Alexandra:Egészségetekre.
Savi:Köszönjünk szépen.
Pollonia:Köszi.
(Alexandra elmegy)
Pollonia:És te hogy vagy? Mi történt Eric-kel és ki az a Barbara, akiről a telefonban meséltél? És mi van a fogorvossal? És Samantha-val?
(Savi feltartja mindkét kezét majd nevetve válaszol)
Savi:Oké-oké-oké. Ez így egyszerre túl sok kérdés lesz, de azért megpróbálok sorjában válaszolni mindegyikre.
Savi:Én jól vagyok, köszönöm szépen. Hogy mi van Eric-kel és Barbara-val arról fogalmam sincs. Viszont majdnem összeestem amikor megláttam őket. Tudod Barbara az a magas, szexi, vékony, bögyös szőke nő.
Pollonia:Barbi baba.
Savi:Az-az! Igazából nem váltottunk egy szót se, mert meg sem tudtam szólalni. Csak kikaptam a papírokat a kezéből, bementem a házba és bevágtam magam után a bejárati ajtót. Aztán meg felmentem a hálószobába és zokogni kezdtem.
Pollonia:Te jó ég. És aláírod őket? A válási papírokat.
Savi:Sokat gondolkodtam azóta.
Pollonia:Ideje továbblépni Savi.
Savi:Ja. Csak olyan nehéz.
Pollonia:De muszáj. És mi van Daniel-lel?
Savi:Egyfolytában hívogat, én pedig megpróbálom kizárni őt az életemből. Le akarom zárni azt a fejezetet is.
Pollonia:Jól teszed. Viszont..
Savi:Hm?
Pollonia:Nem képzelted el azt, hogy mi lenne ha megpróbálnád a fogdokival?
Savi:Nem. Miért?
Pollonia:Csak simán. Randizni vagy valami.
Savi:Nem.
Pollonia:Jó. Én nem erőltetem.
Savi:Helyes.
Pollonia:És Samantha jól van?
Savi:Jelenleg egy cellában csücsül. Épp a tárgyalásról jövök, amit elnapoltak. Szóval még életben van, de hogy jól van-e azt már nem tudom.
Pollonia:Ennyire rossz a helyzet?
Savi:Rosszabb.
Pollonia:Miért?
Savi:Richard - akivel Samantha-nak viszonya volt tudod..
Pollonia:A kiskorú diákja.
Savi:Az. Azt állítja, hogy Samantha szexuálisan zaklatta őt és megfenyegette, hogy feküdjön le vele, ha át akar menni oroszból év végén.
Pollonia:Hogy mi van?!
Savi:Körülbelül belőem is ilyen reakciót váltott ki a dolog. Meg sem tutam szólalni. Persze Samantha azonnal bekiabált, hogy ez aljas rágalom, de sajnos kettő egy ellen semmit nem ér. Mivel az apja is ugyanezt állítja, hogy a fia állítólag panaszkodott neki, hogy a tanárnője molesztálja őt.
Pollonia:És ez igaz?
Savi:Szerintem nem. Kilométerekről kiszúrom, ha valaki hazudik. Ezek ketten összeálltak, hogy kitalálják ezt a hülyeséget és hogy tönkretegyék Samantha-t.
Pollonia:De miért?
Savi:Ezt akarom én is kideríteni.
(Savi belekortyol a kávéjába)
.....
(Savi Hilda házának ajtaján kopogtat)
Savi:Hilda! Hahó! Itthon vagy?!
(Savi odasétál az ablakhoz, hogy benézzen, de nem lát be)
Savi:Hilda! Heló!
(Savi visszamegy a lépcsőbejáraró majd leül az egyik lépcsőfokra és telefonálni kezd)
Savi:Karen! Szia.
Karen:Szia, Savi. Minden rendben?
Savi:Igen. Csak azért hívtalak, hogy megkérdezzem: találkoztál-e ma már Hilda-val?
Karen:Nem. De nem is találkozhattam volna vele, mert nem vagyok itthon.
Savi:Hol vagy?
Karen:El kellett mennem otthonról. Zoltan miatt.
Savi:Miért? Mi történt?
Karen:Hosszú történet. Kérlek, ha arra jársz: megnéznéd, hogy minden rendben van-e a házammal? Hogy tett senki semmilyen kárt benne kívülről vagy hasonlók?
Savi:Persze. De jól vagy?
Karen:Később hívlak. Szia.
(A vonal megszakad)
(Savi feláll a lépcsőfokról majd újra nyomkodni kezdi mobilját)
Savi:Gyerünk! Vedd fel! Vedd fel! Vedd fel!
Pollonia:Savi, szia!
Savi:Szia Pollonia! Nem járt feléd ma véletlenül Hilda?
Pollonia:Nem. Miért?
Savi:Mert nincs itthon. Itt állok a háza előtt és vagy már fél órája kopogok, de nincs válasz.
Pollonia:Jaj, Savi. Szerinted hol lehet?
Savi:Marco?
(Savi kéjesen mosolyog)
Pollonia:Na látod. Te is rájöttél. Biztos vagyok benne, hogy ott eszi a penész és közben... tovább nem is folytatom.
Savi:Lehet, hogy igazad van.
Pollonia:Tuti, hogy igazam van.
Savi:Bocs, hogy zavartalak.
Pollonia:Nem zavartál.
Savi:Szia.
Pollonia:Szia.
(A vonal másik végén Pollonia épp leteszi a kagylót a konyhában majd leül az asztalhoz Max elé, aki épp egy szendvicset eszik és egy pohár tejet iszik hozzá)
Pollonia:Szóval. Milyen volt az első napod itt?
Max:Jó volt.
Pollonia:Oké.
Max:Anyu mikor jön értem?
(Pollonia arcáról lefagy a jókedv)
Pollonia:Hogy érted, hogy mikor jön érted?
Max:Azok a nénik, akikkel ma jöttem azt mondták, hogy egy darabig ott kell, hogy maradjak náluk és aztán ide kell jöjjek amíg anyu értem nem jön.
Pollonia:Hogy micsoda?
Max:Mikor jön anyu?
(Pollonia elpirul majd nagy levegőt vesz)
Pollonia:Anyukád...
(Max csillogó szemekkel néz fel Pollonia-ra)
Pollonia:Anyukád a városon kívül van. Hivatalos ügyeket kell, hogy intézzen ezért még egy darabig nem jöhet haza. De ne aggódj, itt biztonságban leszel, ígérem.
Max:De..
Pollonia:Igen?
Max:A macim.
Pollonia:Milyen macid?
Max:Ott maradt amikor el kellett jönnünk. Anélkül nem tudok elaludni. A mackóm nélkül.
Pollonia:Plüssmackó?
Max:Az.
(Pollonia nagyot nyel)
Pollonia:Emlékszel, hogy hol laktok?
Max:Igen.
Pollonia:Tudod a címet?
Max:Persze.
Pollonia:Ígérem, hogy holnap az lesz az első dolgunk, hogy elmenjünk a mackódért. Jó?
(Max biccent egyet majd folytatja az evést. Pollonia eközben mutatóujját kezdi rágni és magába mélyed)
.....
(Egy piros kocsi kanyarodik be Karen háza elé. Karen kipattan a kocsiból és sebesen felrohan a lépcsőn. Előkotorja kulcsait a táskájából majd villámgyorsan kinyitja a bejárati ajtót aztán belép a házba és bevágja az ajtót maga után. Gyorsan bezárkózik majd homlokát az ajtónak dönti. Sebesen lélegzik, pulzusa nagyon magas, homloka gyöngyözni kezd az izzadtságtól. Hirtelen megfordul majd azt veszi észre, hogy egy erős, hatalmas kéz tapad a szájára. Sikítani akar, de hang nem jön ki a torkán.)
Zoltan:Szia Karen.
...
(Egy sötét, koszos, üres pincében egy nő fekszik a sarokban. Mindkét keze kötelekkel van odakötözve a vastag fémcsövekhez, amelyek vízvezetékként szolgálnak. A csövekből néha kiszivárog egy-egy csepp víz, ami a nő, alvadt vérrel beborított hajára cseppen. Néhány perc múlva a koszos, rongyos, vérfoltos ruhában heverő nő ébredezni kezd. Fejét jobbra-balra mozgatja míg teljesen észhez nem tér. Mikor már magánál van - bár még mindig nagyon gyengének érezvén magát - megpróbál megmozdulni azonban észreveszi, hogy kezeit a vízvezetékekhez kötözték. Kicsit erősebben próbálja rángatni a köteleket, de teste teljesen elernyedt s erőtlen. Lassan kinyitja a szemét, de csak homályos foltokat lát. Megpróbál nyelni, de sikertelenül, mert szája teljesen száraz; szája széle kirepedezett, sebes, arca piszkos, véres. A nő önkivületi állapotban nyög fel majd könnyek nélküli zokogásban tör ki.)
...
(Eközben a város egyik utcájába egy busz fordul be majd áll meg az egyik megálló előtt. Róla pedig egy magas, vékony, hosszú, barna hajú, vörös rúzsos, piros körmökkel díszelgő, konzervatív öltözködésű, de mégis démonian szexi nő száll le. Kihúzza magát majd beleszagol a levegőbe.)
Natasha:Otthon. Édes otthon.
-----------------------------------------------------------
