24.rész - Dolgok, amiket még nem temettem el

Az előző részek tartalmából:
-------------------
----
Dominic:És különben is: még jössz nekem valamivel.
(Savi meglepetten és savanyúan reagál)
Savi:Mit akarsz?
Dominic:Egy randit.
(Savi mérgesen kikerüli a férfit majd folytatja útját a folyosó vége felé)
Savi:Na, persze.
----
Pollonia:Nem találtál magadnak másik rendelőt?
Karen:Keresnem is felesleges mióta felfüggesztettek... amióta eljárás indult ellenem... Zoltan jóvoltából.
Pollonia:Nem hiszem el, tényleg. Mije van ellened?
Karen:Fogalmam sincs.
----
Savi:Egy újabb pasi?
(Hilda vállat von, majd elővesz egy doboz narancslevet)
Hilda:Csak jól érzem magam.
Savi:És védekeztek?
(Hilda fancsali képet vág)
Hilda:Mi a fenének védekezni, ha mind a ketten egészségesek vagyunk, hm?
(Savi nagy levegőt vesz majd kifújja azt.)
----
Samantha:Mi történt?
(Samantha továbbra is csak értetlenül néz)
Richard:A jövő héten költözöm. A következő nyárig nem jövök haza.
-----------------------------------------------
---------------------------------------------
(Samantha egy pillanatig zsibbadtan ül a fotelban majd végül megszólal)
Samantha:Hát.. ez most meglepett.
Richard:Nem akartam a legutolsó pillanatra hagyni, hogy elmondjam ezt neked.
(Samantha a padlót kezdi el bámulni)
Samantha:Húha. Ez nagy hír. Gratulálok.
(Richard megpróbálja megfogni Samantha kezét, de a nő elrántja azt)
Richard:Remélem, hogy nem haragszol.
(Samantha nagy lélegzetet vesz majd feláll)
Samantha:Nem. A tanulmányaid a legfontosabbak.
(Richard is feláll majd odasétál a nőhöz, hogy megcsókolja, de Samantha ellenáll)
Richard:Egy búcsúcsókot azért még kapok?
Samantha:Ne haragudj, de vendégeket várok..
(Samantha az ajtóhoz sétál majd kitárja azt, mire Richard vonakodva, de felfogván a jeleket, felkapja táskáját a földről majd megpuszilja Samantha-t kifelemenet az ajtón. Samantha becsukja az ajtót majd bezárja azt, s nekitámaszkodva mereg el a semmibe)
....
---------------------------------------
Szeretők
---------------------------------------
(Dominic és Savi a mozitól távolodva sétálnak a lámpa- és kirakatfényekben úsztatott utcán. Mindkettejük lenge öltözetben. Arcukat a kellemes, nyári szél símogatja)
(A férfi egy üdítős üvegből iszogat miközben Savi vattacukrot eszik)
Dominic:Na, milyen volt a film?
Savi:Jó volt. Csak nem tudtam, hogy ez egy rajzfilm lesz.
Dominic:Ugyan már! A Szenilla nyomában egy olyan folytatás, amit már fiatal kora óta mindenki vár.
Savi:Az mondjuk igaz. Már nem is emlékszem, hogy mi volt az első részben. Bár nem nagyon tudtam koncentrálni.
(Savi egy pillanatra szomorú tekintettel a földre pillant)
Dominic:Valami bánt?
(Savi elmosolyodik)
Savi:Most az jön, hogy elmesélem, hogy mi bánt, aztán valahogy felcsábítasz a lakásodra, hogy szex legyen?
Dominic:Mondtam: csak akkor, ha te is benne vagy.
(Savi oldalra néz egy pillanatra)
Dominic:Miért gondolod azt, hogy én csak azt akarom?
Savi:Azért, mert látlak folyamatosan flörtölgetni a kolléganőkkel... teljesen elég az.
Dominic:Csak beszélgettünk.
Savi:Aha!
Dominic:Nem is értem, hogy miért akarok neked magyarázkodni.
Savi:Azt én sem értem.
Dominic:Ha te azt hiszed, hogy egy nőcsábász vagyok, akkor hidd azt. A te problémád.
(Savi egy pillanatra felvonja szemöldökét majd harap egyet a vattacukorból. Álla azonban majdnem leesik, amikor meglátja a velük szembe jövő Natasha-t, amint kézen fogva sétál Dr. Daniel-lel. Amint Natasha elhalad Savi mellett, ráköszön)
Natasha:Szép estét kívánok!
(Savi széles mosollyal köszönti a párt majd szúrós tekintettel utánuk néz)
Savi:Szent isten gyere le!
(Dominic elmosolyodik)
Dominic:Mi az? Ismered őket?
Savi:Nem. Illetve nem akarom ismerni őket.
(A férfi továbbra is csak mosolyog)
Dominic:Miért?
Savi:Hosszú történet.
Dominic:És a rövid verziója?
Savi:A csaj egy szarkeverő. A pasi meg egy papucs.
Dominic:Jól leírtad őket.
Savi:Te akartad tudni.
(Savi és Dom néhány pillanatig csendesen sétálnak egymás mellett majd hirtelen komollyá válik a hangulat)
Dominic:Kérdezhetek valamit?
(Savi kissé hidegen válaszol)
Savi:Persze.
Dominic:Miért mentetek szét a férjeddel?
(A nő hirtelen a férfi szemébe pillanat)
Savi:Nem pletykálták el a munkahelyen?
Dominic:Csak annyit hallottam, hogy a férjed váratlanul elcuccolt aztán később meg, hogy már elváltatok.
(Savi meglepetten reagál)
Savi:Hm.. Azt hittem, hogy legalább valami izgis akcióelemet is hozzáadnak ahhoz, amit terjesztenek.
Dominic:Miért, ez nem igaz?
Savi:De.
Dominic:Ha nem akarsz beszélni róla, nem erőltetem.
(Savi vállat von)
Savi:Nincs miről beszélni. Nem működött a házasságom, figyelmet akartam, megcsaltam a férjem, aki összetört és elhagyott. Azóta már van valakije, és lehet, hogy már össze is házasodtak azzal a nővel, nem tudom. Az utóbbi időben semmit nem hallottam róla. Valamikor megjelent az anyám, mert hallotta mi van velünk, aztán ki akarta osztani az észadagot, miközben egész életében szart a fejemre, de meg akarta mondani, hogy mit csináltam rosszul... Egyszóval: egy szemét ribanc vagyok. Bár az elején nem így gondoltam. Azok a dolgok, amiken keresztül mentem.. teljesen megváltoztatták az életemet.
(Dominic és Savi meállnak majd egymással szemben folytatják a beszélgetést)
Dominic:Milyen dolgok?
Savi:Volt egy barátnőnk, aki meggyilkoltak és elég sok minden kiderült róla az utóbbi időben. Miatta mindannyian olyan borzalmakat kellett, hogy átéljünk, amiket még a legádázabb ellenségemnek sem kívánok.. és az egésznek még mindig nincs vége.
Dominic:De most már helyrehoztad az életedet.
(Savi erőltetetten nevet majd puffogat a szájával)
Savi:Na persze.
Dominc:Az viszont érthető, hogy a férjed elhagyott. Én sem tudnám megbocsátani, ha a párom megcsalna.
(Savi mélyen a férfi szemébe néz)
Dominic:Bár, ha komoly kapcsolatot kezdeményeznék valakivel, biztosan nem egy olyan lenne, akinek az előző kapcsolata úgy ment szét, hogy ő volt az, aki megcsalta a párját..
Savi:Ezt hogy érted?
Dominic:Szerintem az, aki megcsalja a párját, megteszi mással is. Akármilyen szép vagy jó lehet az a kapcsolat. Az ilyen emberek nem változnak meg soha.
(Savi nagyot nyel és a földet bámulja)
...
(Karen épp Savi lakásának ajtaja előtt csenget, de sajnos nem nyit ajtót neki senki. Aztán váratlanul vagy a tizedik csengetésre kitárul a bejárati ajtó és Karen Hilda-t pillanatja meg, aki egy hosszú pólóban, kócosan köszönti őt)
Hilda:Szia. Mizu?
Karen:Szia! Nem zavarok?
Hilda:Dehogy is! Valami baj van?
Karen:Savi itthon van? Igazából hozzá jöttem. Már hívtam is, hagytam üzenetet, meg hasonlók, de nem reagál úgyhogy gondoltam biztosan elfoglalt és sok a munka. Inkább eljöttem, hogy személyesen tudjak vele beszélni.
(Hilda savanyú képet vág)
Hilda:Hm.. hát rosszkor jöttél ugyanis nincs itthon.
Karen:Még mindig dolgozik?
Hilda:Nem, dehogyis! Elment egy pasival. De ha akarod megvárhatod amíg hazajön, szerintem hamarosan biztos hazaér, már elég rég elment.
Karen:Az szuper lenne. De csak ha biztosan nem zavarlak.
Hilda:Ne hülyéskedj.
(A következő pillanatban két férfi különböző férfihang hallatszik ki Hilda-hoz)
-Hilda hova raktad a péniszgyűrűket?
-Meg kéne a másik vibrátor is.
(Hilda és Karen csnedben egymásra néznek majd Karen szemöldöke hirtelen felugrik)
Karen:Lehet, hogy jobb lenne, ha inkább máskor jönnék vissza.
(Hilda a mutatóujjával hadonászik Karen felé)
Hilda:Látod, az lehet, hogy tényleg jobb lenne. Most jutott eszembe, hogy vannak nálam.
(Hilda a fejére csap míg Karen elképed)
Karen:Megmondod Savi-nek, hogy kerestem?
Hilda:Persze.
Karen:Szuper. Köszönöm. Szia.
Hilda:Csáó.
(Karen elsétál míg Hilda becsukja az ajtót)
......
(Másnap reggel Hilda a konyhaasztalnál ülve falatozza szokásos zappelyhes reggelijét miközben Savi kosztumben és szoknyában lép be a helyiségbe. Felteszi a kávét főni aztán Hilda-hoz fordul míg a konyhapultra támaszkodik)
Hilda:Tegnap keresett Karen.
Savi:Komolyan? És mit mondtál neki?
Hilda:Azt, hogy nem vagy itthon.
(Savi nagy levegőt fúj ki)
Hilda:Valami történt, amiről nem tudok?
Savi:Semmi extra.
Hilda:Pedig Karen eléggé zaklatottnak tűnik mostanság.
Savi:Igen, mert a pszichopata pasija nem száll le róla.
Hilda:Mondjuk így már tényleg érthető. És a randi milyen volt?
Savi:Nem randi volt, csak elmentünk egyet mozizni.
Hilda:Hát annak azért eléggé randi szaga lehetett.
Savi:Nem volt választásom: vagy itthon maradok és hallgatom ahogy téged csinálnak meg, vagy inkább megcsinálom magamnak a saját estémet.
Hilda:Én jól éreztem magam tegnap este, köszönöm szépen.
Savi:Igen, láttam is, hogy félórával ezelőtt két pasi is kijött a szobádból.. holott amikor elmentem, akkor még csak egy volt itt.
(Hilda vállat von)
Hilda:Ja, Ivan szólt az egyik haverjának, aki ráért és becsatlakozott a buliba.
(Mindeközben lefő a kávé, Savi pedig elneveti magát miközben már tölti is ki a forró italt, termoszába)
Savi:Wow!
Hilda:Hát figyelj! Ha a lehetőség kopogtat az ajtómon, én biztosan beengedem.
(Savi szarkasztikusan válaszol)
Savi:Micsoda lehetőség! De azért remélem, hogy védekeztetek!
(Hilda felcsattan)
Hilda:Elmondanád már végre, hogy honnan jön mostanában ez a folyamatosan védekezés mániád?
(Savi erősen belemarkol a konyhapultba majd mélyen Hilda szemébe néz)
Savi:Nézd! Van valami, ami..
(Hirtelen megszólal az ajtócsengő mire Hilda felugrik és vidáman felkiált)
Hilda:Hú, ez biztos Alexandra lesz.
(Savi elképedve reagál miközben Hilda kirohan a konyhából, hogy kinyissa a bejárati ajtót)
(Hilda odasétál az ajtóhoz, kitárja azt, s Alexandra-t pillantja meg edzőfelszerelésben)
Alexandra:Na, készen állsz?
(Hilda lenyeli a maradék zabpelyhet, ami még a szájában van majd beljebb invitálja a nőt)
Hilda:Még nem készültem el. Most reggeliztem.
(Alexandra félrehúzza a száját)
Alexandra:Hm, az nem lesz jó, ha evés után futni kezdesz.
(A következő pillanatban Savi sétál el a két nő mellett, elhagyván a házat)
Savi:Sziasztok!
Alexandra:Szia!
Hilda:Jó munkát!
(Alexandra ekkor újra Hilda-ra néz)
Alexandra:Mi lenne, ha mondjuk elmennénk valahova?
Hilda:Hova?
(Alexandra kacéran Hilda-ra néz majd elneveti magát)
....
(Pollonia hatalmas lélegzetvétellel száll ki a liftből majd megközelíti az egyik ajtót, amin a 36-os szám áll. Nagy levegőt vesz, majd bekopog. Néhány pillanat múlva az ajtó kinyílik és Pollonia Jonathan-nal szemben találja magát. A férfi meghökken az elé táruló látványtól.)
Jonathan:Pollonia.. te.. mit keresel itt?
Pollonia:Az egyik sporttársadtól érdeklődtem meg, hogy hol laksz.
Jonathan:És miért jöttél?
Pollonia:Ezért!
(Pollonia nagy levegőt vesz majd odalép a férfihez, átkarolja őt és szenvedélyesen megcsókolja. A férfi beljebb húzza a nőt a házba majd gyorsan becsukja az ajtót maguk mögött.)
...
Hilda:Hova viszel?
Alexandra:Csak gyere!
(Hilda és Alexandra egy lepusztult lépcsősoron haladnak felfele, amelyet jobbról, balról gazok tarkítanak.)
Hilda:Most lesz az, amikor meggyilkolsz, vagy mi?
Alexandra:Na, persze. Az nem lenne túl könnyű?
Hilda:Épp az lenne benne a lényeg.
(A két nő nemsokára felének a lépcsősor tetejére, majd amikor megállnak mindketten elámulnak a látványtól.)
Hilda:Azt a rohadt!
(Hilda úgy érzi, mintha a világ tetején állna, s belátná az egész Földet.)
Alexandra:Néha fel szoktam ide jönni, amikor egy kis nyugalomra vágyom vagy gondolkodnom kell.
(Alexandra leül az egyik sziklára)
Hilda:Nem is tudtam, hogy létezik ez a hely.
Alexandra:Sokan nem tudják. De nem baj, legalább több marad azoknak belőle, akik tudják, de titokban tartják, hogy érintetlen maradjon.
Hilda:Ez gyönyörű.
Alexandra:Tudom, ugye?
Hilda:Sokat jössz ide?
Alexandra:Csak akkor, amikor elveszve érzem magam.
(Hilda elkacagja magát)
Hilda:Ugyan már. Egy ilyen jó csaj, mint te, mégis hogy érezhetné elveszettnek magát?
(Hilda leül Alexandra mellé)
Alexandra:Sokszor gondolkozom el azon, hogy amit teszek az jó-e vagy sem. Nyilván nekem jó, de múlnak az évek és sokszor úgy érzem, hogy nem jutottam el sehova.sem Nincs családom, nincs kertes házam, amiről mindig álmodtam. Se férjem, se gyerekeim és csak közeledek a harminchoz.
(Hilda elneveti magát)
Hilda:Kinek kell férj meg gyerek amikor megkaphatsz mindenkit, akit akarsz?
Alexandra:Igen, én is ezzel érvelek. De egy idő után majd hiányozni fog, hogy nem lesz senki, aki majd otthon vár egy meleg öleléssel, étellel, csókkal amikor hazaérsz a munkából. Nem lesz ott senki, aki átöleljen vagy babusgasson, amikor reggel felkelsz. Már régóta vágyom arra, hogy végre találjak magamnak valakit, aki több mint egy kaland.
(Hilda teste megremeg, ahogy egy nagy levegőt fúj ki az orrán keresztül, mindeközben a tájat bámulva)
Alexandra:Mindig megígérem magamnak, hogy most nem, most nem.. de a kígyó mindig erősebb és rávisz a bűnre. Ha érted, hogy mire célzok.
(Mosolyogva meglöki Hilda vállát, aki felnevet)
Hilda:Persze.
Alexandra:Szívesen élnék erkölcsös életet, ha ugyanolyan izgalmas lenne, mint ez a kalandos, folyton pasira vadászós élet. Másfelől meg: fogalmam sincs, hogy hol kellene elkezdenem az egészet.
(Hilda és Alexandra elmerengnek egymás mellett)
...
(Savi épp az irodájában ül és a vezetékes irodai telefonján tárcsáz. Eközben egyik kezével papírokat rendez, másikkal pedig a kagylót tartja a füléhez.)
Savi:Haló!
(A következő pillanatban, mikor Savi azt hiszi, hogy a vonal végén válaszra lel, a hangrögzítő szólal meg a telefonban)
Savi:Szia, apu. Én vagyok az, Savi. Kérlek, hívj vissza, amint elérhető leszel. Puszi. Szia.
(Savi lecsapja a kagylót, a következő pillanatban pedig Dominc sétál be az irodájába)
Dominic:Jó reggelt.
Savi:Szia.
Dominc:Rossz hírek!
(Savi meglepődik)
Savi:Mi az?
Dominic:A Kim és Monday üggyel kapcsolatban.
(Savi elsápad)
Savi:Jaj, istenem!
Dominic:Zoltan Monday ma nem jelent meg a tárgyaláson.
Savi:Hogy micsoda? Az meg hogy lehet?
Dominic:Fogalmam sincs. De a legbizarabb az, hogy amikor elmentek érte a hatóságiak, hogy behozzák, egy öreg hölgyet találtak a házában, aki azt állította, hogy nem lakik ott semmilyen Zoltan Monday, és hogy ő ezt a nevet még soha életében nem is hallotta.
(Savi teljesen elképed)
Savi:Hogy mi?
Dominic:Én sem értem, de ez az egész kezd egyre bizarabb lenni. Másfelől meg a barátnőd lent vár a hallban és veled szeretne beszélni.
(Savi nagy levegőt vesz)
Savi:Megmondanád neki, hogy nem vagyok az irodámban, kérlek?
(Dominic zavarbaejtve néz körbe majd értetlenül tekint a nőre)
Dominic:De hiszen itt vagy az irodádban.
Savi:Tudom, de most semmiképp sem szeretnék vele beszélni.
Dominic:De miért?
Savi:Mert nem lehet. Biztos vagyok benne, hogy ha lemennék hozzá, akkor elkezdene faggatni az üggyel kapcsolatban és te is tudod nagyon jól, hogy bajba kerülhetek miatta.
(Dominic összezavarodottan néz)
Dominic:Ezt nem értem. Te kérted, hogy én szivárogtassak ki neked infót a Monday és Kim ügyről, de a barátnődnek nem adod le a drótot?
Savi:Inkább örülj neki.
(Dominic megrázza a fejét majd kinyitja Savi irodájának ajtaját, de amikor kilépne hirtelen Karen jelenik meg az ajtóban, amire Savi is felpattan a székéből)
Karen:Végre!
(Karen kissé dacosan lép be az irodába. Savi és a nő tekintete pedig feszültséget keltve forr egybe a helyiségben)
.........
.------------
----------------------------------------------------

23. rész - Még több titok

Az előző részek tartalmából:
-------------------
----
Savi:Messziről kerüld el Hilligan-éket. Azt a kiskorú srácot meg az apját is.
Samantha:Soha többé még egy szót sem váltok velük. Ígérem.

----
Samantha:Most meg miért vagy ilyen?!
Savi:Azért vagyok ilyen Samantha, mert nem szeretem, ha hülyének néznek!
----
Alexandra:Imádom. Amikor csak tehetem, beugrok. De erre nem úgy kell gondolni, mint néhány kiéhezett, randa nőre, akik segédeszközökkel futkosnak egy gőzzel megtelített teremben.
(Hilda elneveti magát)
Hilda:Azt gondoltam.
Alexandra:Ott csak olyanban van benne más is, amiben te is benne vagy. Kölcsönös szimpátia alapján, természetesen.
(Hilda és Alexandra hirtelen mélyen egymás szemébe néznek majd Hilda gyorsan elkapja tekintetét a nőről)
----
Savi:Egy nagyon kedves barátnőm Karen Kim nagy bajban van.
Dominic:Annyi biztos, hogy a barátnődnek nem áll jól a szénája.
----
Savi:Ha már eleve ennyit gondolkozol az egészen, nem gondolod, hogy azért nem tudsz nem rá gondolni, mert titkon azt akarod, hogy te és ő újra egy pár legyetek?
Pollonia:Nem tudom.
Savi:Dehogynem!
Pollonia:Akkor szerinted újra meg kellene próbálnunk?
Savi:Miért ne?!
-----------------------------------------------
---------------------------------------------
(Karen egy telefonkagylóba beszél miközben íróasztalánál ül a hálószobájában)
Karen:Savi! Próbáltalak elérni már többször is, de nem vetted fel a telefont. Megtudtál valamit arról, hogy hogy halad az ügy? Ugyanis teljesen váratlanul kaptam egy telefonhívást mi szerint holnap délután be kell, hogy menjek egy privát megbeszélésre, ahol Zoltan-nal és az ügyvédjével kell, hogy szembenézzek. Kérlek, hívj vissza, amint tudsz.
....
---------------------------------------
Szeretők
---------------------------------------
(Alexandra és Hilda egymás mellett sétálnak tréningruhában egy hatalmas tó körül, amelyet beragyog a reggeli napfelkelte fénye. Kezükben egy-egy vízzel teli palackot szorongatnak, s közben elmélyülten a tájat nézve beszélgetnek egymással)
Alexandra:És, most hol dolgozol?
Hilda:Most nem dolgozom. Jövő héten lesz a beiratkozás a fősulin és aztán teljes gőzerővel ráhajtok, hogy elvégezzem.
Alexadra:Gratulálok! És ez milyen szak, amire járni fogsz?
Hilda:Turizmus és vendéglátás.
(Alexandra meglepetten hümmög)
Hilda:Mindig szerettem érdekes és egzotikus helyeken járni és szeretném ezeket másoknak is megmutatni. Esetleg idegenvezetőként vagy hasonló.
Alexandra:Az jó lehet. Ahhoz sokat kell utazgatni.
Hilda:Imádok utazgatni. Soha nem szeretek egy helyen maradni túl sokáig.
Alexandra:Akkor gondolom innen jön, hogy egy pasival se szeretsz túl sokáig együtt lenni.
Hilda:Bagoly mondja!
(Alexandra elneveti magát)
Alexandra:Ezt megkaptam.
Hilda:Hát meg. És most van valakid?
Alexandra:Nem. De szerintem egy darabig nem is lesz. Az utóbbi időben megpróbáltam monogám lenni, de sajnos nem sikerült.
Hilda:Meddig tartott?
Alexandra:Körülbelül 8 órán át, amíg fel nem csípett valaki.
Hilda:Ismerős.
Alexandra:De a rekordom az három pasi volt, akivel egyszerre voltam kapcsolatban.
(Hilda mosolyogva és meglepetten reagál)
Hilda:Mind a hárommal egyszerre?
(Alexandra bájosan biccent)
Alexandra:Ühüm.
Hilda:És azt meg hogy oldottad meg?
Alexandra:Hát megmondom őszintén, hogy nem ment olyan jól és olyan hosszú ideig.. ugyanis, ha több pasit tartasz, akkor ugye azt nem engedheted meg magadnak, hogy egyszerre ugyanazon a helyen legyen mindegyik. Na, nekem ez nem ment!
(Alexandra nevet)
Alexandra:De volt olyan, hogy az egyik pasi kitett a lakásom előtt aztán egyből jött a másik kocsi, amibe átszálltam a másik pasimhoz.
(Hilda harsányan elkacagja magát)
Hilda:Hát ezt nem hiszem el!
Alexandra:De, komolyan. Egyébként én az egészet egy nagy játéknak fogtam fel, ahol taktikáznod kell, hogy hogyan tartsd meg őket minél tovább úgy, hogy ne találkozzanak egymással.
Hilda:Hihetetlen vagy.
Alexandra:És amúgy mit csinálsz ma?
Hilda:Meglátogatom Pollonia-t, az egyik barátnőnknek ugyanis hamarosan születésnapja lesz úgyhogy arra gondoltam, hogy meglepetés bulit szerveznénk neki. Hé, te is eljöhetnél!
Alexandra:Szuperül hangzik. Köszi, hogy elhívsz. De csak akkor megyek, ha a barátnőtöket nem zavarja.
Hilda:Jaj, ne viccelj! Savi mindenkit szívesen lát. Ő nem olyan.
Alexandra:Akkor jó.
(Alexandra és Hilda egymásra mosolyognak)
...
(Savi óvatos léptekkel hatol be Mariella régi házába, majd megáll, hallgatózik, körülnéz, de miután nem hall semmit, becsukja maga mögött a bejárati ajtót, kulcsra zárja azt, s felmegy az emeletre, Mariella hálószobájába. Savi tüzetesen átkutatja a szobát, átnézi a szekrényeket, fiókokat, még a szőnyeg alá is benéz, majd végül kihúzza az ágy alá betolt dobozt, amelyben nemrég megtalálta Mariella orvosi papírjait. Átkutatja a dobozt, de meglepetten véli felfedezni, hogy csekkeken, néhány fotón és Mariella egyik karkötőjén kívül semmi nincs benne. Savi idegességében kiborítja a doboz tartalmát a földre, újra átlapozza a papírokat, belenéz a borítékokba, amikor hirtelen megcsörren a mobilja. A nő letérdepel majd előhúzza farmerzsebéből a telefont és válaszol a hívásra)
Savi:Haló?
Dominic:Heló vár a meló.
(Savi a szemeit forgatja)
Savi:Mondtam, hogy késni fogok.
Dominic:Igen, de a Savaga és Kelly ügyét előbbre tették..
Savi:Mennyivel?
Dominic:Úgy körülbelül egy óra múlva kezdődik.
Savi:Ne már!
Dominic:Úgyhogy sürgősen szedd a lábaidat.
Savi:Ezt nem hiszem el.
Dominic:Ha bejöttél volna reggel dolgozni ugyanúgy, mint mindenki más, akkor most ez nem okozna ekkora kellemetlenséget.
Savi:El kellett intéznem valami fontosat.
Dominic:És különben is: még jössz nekem valamivel.
(Savi meglepetten és savanyúan reagál)
Savi:Mivel?
(Dominic belecuppant egyet a telefonba majd leteszi azt, s a vonal megszakad)
(Savi maga elé tartja a mobilt majd fancsali képet vág, s zsebre teszi a kütyüt)
...
(Hilda szemétmetlen vidámsággal ront be Pollonia-hoz a kávézójába, aki épp csészéket törölget a pult mögött)
Hilda:Ííííííí!
(Pollonia hatalmas szemeket ereszt Hildára)
Pollonia:Na, mi az? Új pasi?
Hilda:Nem. Savi szülinapja!
Pollonia:Ó, tényleg. El is felejtettem.
Hilda:Aha. Arra gondoltam, hogy összeszedem a többieket is és csaphatnánk neki egy meglepetés partit.
Pollonia:Tudod, hogy Savi nem szereti a meglepetés bulikat. Emlékezz, hogy mi történt tavaly. Eric meglepetésként megjelent és meglepetésből megalázta őt.
Hilda:Jó, de hát az tavaly volt.
Pollonia:Szerintem meg kellene kérdeznünk Savi-t, hogy ő mit szeretne és úgy cselekedni. Hidd el nekem, hogy a tavalyi eset nem véletlen volt. Ez egy jel, hogy le kell állnod a folyamatos meglepetés bulik szervezésével..
Hilda:Hülyeség!
Pollonia:És amikor ezelőtt Karen-nek szerveztünk meglepetés bulit és kigyulladt a konyhája a gyertyáktól, amiket szerteszét hagytál a lakásában?
Hilda:Hé, az nem az én hibám, hogy az a ház tökre huzatos!
Pollonia:Én még mindig nem hiszem, hogy ez egy jó ötlet. Lehet, hogy a meglepetés helyett valami nyugalmasabbal kellene ,,meglepnünk".
Hilda:Például?
Pollonia:Mondjuk üdülés vagy szauna.. vagy valami ilyesmi. Tudod, amivel egyedül lehet egy kicsit, relaxálhat, felpezsdülhet.
(Hilda a szája szélébe harap)
Hilda:Tudod, ez annyira nem is olyan rossz ötlet.
Pollonia:És képzeld el, hogy mennyire unalmas, hogy minden évben meglepetés buli van, meglepetés buli hátán. Még a végén azt kezdik el pletykálni, hogy öregszel és ezért nem tudsz semmi újjal előrukkolni.
(Hilda ijedten és mereven bámul)
Hilda:Igazad lehet.
(Pollonia elmosolyodik)
Pollonia:Örülök, hogy meggyőztelek.
(Hilda elgondolkodik majd hirtelen kiegyenesedik és távozik a kávézóból)
Hilda:Mennem kell. Szia!
Pollonia:Oké. Szia!
(Pollonia fancsali képet vág Hilda szeleburdiságának láttán)
...
(Savi az irodájába belépve lecsapja táskáját asztalára majd gyorsan összeszed néhány aktát a fiókjából. Mindeközben Dominic sétál be hozzá)
Dominic:Látom csak ideértél.
Savi:Örülj neki.
(Dominc elmosolyodik)
Dominic:Nem mintha lett volna más választásod.
(Savi összeszedi a dokumentumokat majd az ölébe veszi őket és megindul az ajtó felé)
Savi:Amúgy mi volt ez az egész? Hogy tartozom valamivel?
(Dominic kinyitja a nő előtt az ajtót majd mindketten kifáradnak a folyosóra)
Dominic:Csak annyi, hogy segítettem az egyik barátnődnek. Olyan infókat szivárogtattam ki neked, amik miatt megüthetném a bokám.
(Savi összeszorítja száját, hogy elrejtse halvány mosolyát)
Savi:Hát persze. De a te döntésed volt, hogy kiszivárogtatod nekem.
(Dominic hirtelen a nő elé lép, hogy útját állja)
Dominic:Ha hékás! Te könyörögtél nekem.
(Savi beszívja ajkait, hogy belülről megnyálazhassa azokat nyelvével majd körbetekint a folyosón)
Savi:Mit akarsz?
Dominic:Egy randit.
(Savi mérgesen kikerüli a férfit majd folytatja útját a folyosó vége felé)
Savi:Na, persze.
Dominic:Ne értsd félre. Nem akarok semmi személyeset. Csak beszélgetni egy jót.
(Savi elneveti magát)
Savi:Hát persze. A többi nővel is csak beszélgetni akarsz egy jót, akikkel itt flörtölgetsz minden áldott nap, nem igaz?
Dominic:Igen.
(Dominic újra beáll a nő elé majd mélyen a szemébe néz)
Dominic:Komolyan mondom. Beszélgetünk és kész. Ennyi. Semmi több.
(Savi összeszorítja szemeit majd sejtelmesen a férfira néz)
Savi:Hm...
(Savi megint kikerüli a férfit és továbbsétál)
Dominic:Szóval?
Savi:Még gondolkodom rajta.
Dominic:Akkor este nyolcra érted megyek.
Savi:Mondtam, hogy még gondolkodom rajta.
Dominic:Gondold meg, este nyolcig.
(Savi és Dominic a folyosó végén szétválnak)
...
Pollonia:Hozhatok egy erős feketét?
(Pollonia leül egy ismerős idegennel szemben az egyik kávézóasztalhoz, kávézójában)
Karen:Ha van olyan erős feketéd, ami ezen is segít, akkor jöhet.
Pollonia:Még mindig Zoltan?
Karen:Kezd egyre fárasztóbb lenni ez az egész.
Pollonia:Nem találtál magadnak másik rendelőt?
Karen:Keresnem is felesleges mióta felfüggesztettek... amióta eljárás indult ellenem... Zoltan jóvoltából.
Pollonia:Nem hiszem el, tényleg. Mije van ellened?
Karen:Fogalmam sincs. Talán csak annyi, hogy a betegem volt, akivel kapcsolatba kerültem. Természetesen ő ezt teljesen máshogy meséli el, de úgy tűnik, hogy a titkárnőm és más megkérdezettek is ellenem tanúskodnak, hiszen tényleg együtt voltunk, nem is egyszer. De az a magánéletem része volt!
Pollonia:És most mi fog történni?
Karen:Holnap tárgyalásra megyek, amin Zoltan is ott lesz az ügyvédjével.
Pollonia:Húha. Savi-vel nem beszéltél?
Karen:Nem. Hívtam vagy milliószor, de nem veszi fel. Nem járt ma itt véletlenül?
Pollonia:Nem. Csak Hilda, de vele meg te nem akarnál találkozni.
Karen:Miért?
Pollonia:Teljesen be van sózva Savi szülinapja miatt.
Karen:Tényleg, hiszen neki hamarosan itt lesz a születésnapja.
Pollonia:És meglepetés partit akar neki rendezni.
Karen:Jaj, ne! Ha olyan lesz, mint a tavalyi akkor szerintem elfelejtheti.
Pollonia:Én is ugyanezt mondtam neki.
Karen:Samantha-val sem találkoztál mostanában?
Pollonia:Nem, felém se néz az utóbbi időben.
Karen:Ez egyre furcsább.
Pollonia:Biztosan elfoglalt, hisz mindig csinál valamit.
(Karen megragadja ölébe fektetett retiküljét majd feláll az asztaltól és elköszön)
Karen:Jobb, ha megyek. Befekszem egy kád forró vízbe és relaxálok egy picit. Holnap korán kell kelnem.
Pollonia:Ha bármi van, hívj csak nyugodtan!
Karen:Köszönöm. Figyelj!
Pollonia:Igen?
Karen:Ha találkozol Savi-vel meg tudnád neki mondani, hogy hívjon fel, mert nagyon fontos lenne.
Pollonia:Persze!
Karen:Köszi.
(Karen megpuszilja Pollonia-t majd elmegy)
Karen:Szia.
Pollonia:Szia.
.....
(Késő este Savi a konyhaasztalnál ül és a laptopján pötyögtet, valamint papírokat rendezget, amikor hirtelen ajtócsapódás hallatszik a folyosóról. Savi leveszi a szemüvegét miközben a széken ülve próbálja kihallani a hangokat. Hilda kéjes hangja szólal meg, aztán egy férfi, majd mindketten a konyha felé közelednek, aztán hirtelen bevágódik egy ajtó és a hangok megszűnnek.)
(Savi nagy levegőt vesz, leteszi a szemüvegét a számítógép mellé, aztán végigszánt kezeivel az arcán. A következő pillanatban Hilda, fehérneműben lép be a konyhába, megcélozván a hűtőszekrényt)
Savi:Egy újabb pasi?
(Savi méltatlankodva néz a nőre)
(Hilda vállat von, majd elővesz egy doboz narancslevet)
Hilda:Csak jól érzem magam.
Savi:Oké. De reggel nem akarom, hogy egy meztelen pasi itt flangáljon a konyhában.
(Hilda megvetően válaszol)
Hilda:Na, kérlek. Mintha megengedném, hogy reggelig maradjon. Egy jót szexelünk aztán mindenki megy a dolgára.
Savi:És védekeztek?
(Hilda fancsali képet vág)
Hilda:Mi a fene bajod van, hogy mostanában állandóan ezt kérdezgeted? Mi a fenének védekezni, ha mind a ketten egészségesek vagyunk, hm?
(Savi nagy levegőt vesz majd kifújja azt. Ezután pedig elmélyült, de megviselt hangon szól Hilda-hoz)
Savi:Én ezt már nem bírom!
(Hilda kortyol egyet a gyümölcsléből majd meglepetten válaszol)
Hilda:Mi az? Sok a munka?
(Amikor azonban Savi a száját nyitná, hogy válaszoljon a kérdésre, az ajtócsengő szakítja félbe kettejük beszélgetését)
(A két nő összenéz majd Savi feláll az asztaltól, hogy megnézze ki áll az ajtónál. Mindeközben Hilda visszacammog a szobájába.)
(Savi kitárja az ajtót és Dominic-ot pillantja meg, aki egy fekete pulcsiban és farmernadrágban lóbál két papírfecnit a levegőben)
Dominic:Félóra múlva kezdődik. Új film. A popcornt én állom.
(Savi félrehúzza a száját egy pillanatra, majd elmosolyodik)
Savi:Ühüm.. és este szex, mi?
(Dominic elneveti magát)
Dominic:Csak akkor, ha benne vagy.
Savi Akkor nem is megyek sehova.
Dominic:Ne már! Megvettem a jegyeket.
(Mindeközben halk nyögések szűrődnek ki a folyosóra. Dominic pedig beljebb lép a házba)
(A férfi furcsa pofákat vág mire Savi mosolyogni kezd)
Savi:A lakótársam. Illetve a barátnőm. És a lakótársam.
(A folyosóra kiszűrődő nyögések és sikolyok egyre hangosabban hallatszanak)
(Dominic mosolyogni kezd)
Dominic:Na, akkor jössz.. vagy inkább hallgatod ezt?
(Hilda felrikácsol a szobában)
Hilda:Ez az! Kúrjál!
(Mindketten egy pillanatra ledermednek a folyosón állva majd Savi gyors válaszát követően rácsap Dominic mellkasára)
Savi:Te vezetsz!
...
(Samantha egy könyvet olvas a nappalijának kanapéján ülve, amikor váratlanul megszólal az ajtócsengő. A nő leteszi a könyvet és azonnal az ajtóhoz sétál. Amikor kinyitja az ajtót Richardot találja a küszöbön állva.)
(Richard sporttáskával a vállán, kedvesen köszön Samantha-nak, aki egy pillanatra kidugja a fejét az ajtón, hogy szemei keresztülpásztázzanak az utcán)
Richard:Szia.
(Samantha meglepetten reagál)
Samantha:Na, hogy sikerült a vizsgád?
(Samantha megragadja a fiatal fiút, behúzza a házba majd a nyakát kezdi el csókolgatni. A srác elneveti magát majd lefogja Samantha-t, jelezvén, hogy most nem vevő a nő kezdeményezésére)
(Samantha Richard ridegségét érezvén abbahagyja a fiúval való kacérkodást)
Samantha:Mi a baj?
Richard:Valami fontosat szeretnék mondani neked.
Samantha:Micsodát? Ugye nem az apádról van szó megint? Rájött, hogy megint.. hogy te meg én és..
(Richard közbevág)
Richard:Nem, nem. Nem arról van szó. Valami egészen másról.
Samantha:Miről?
(Richard leveszi a táskáját, ledobja a padlóra majd leül a kanapéra. Samantha odasétál hozzá, majd ő is leül a férfi mellé)
(A nő gyengéden a srác vállára teszi a kezét)
Samantha:Mi történt?
Richard:Már korábban el akartam mondani, de eddig nem volt rá bátorságom.
(Samantha továbbra is csak értetlenül néz)
Richard:Felvettek a Cambridge-i egyetemre. A jövő héten költözöm. A következő nyárig nem jövök haza.
Samantha:Tessék?
(Samantha ledöbbenve hallgatja Richard-ot)
.............................

22.rész - Ledobott bombák

Az előző részek tartalmából:
-------------------
----
Savi:Messziről kerüld el Hilligan-éket. Azt a kiskorú srácot meg az apját is.
Samantha:Soha többé még egy szót sem váltok velük. Ígérem.
----
(Savi közelebb sétál az ajtóhoz majd bekukkant a nyíláson, de amit lát attól kitágulnak a pupillái. A konyhában Samantha ül a mosogató gép tetején miközben Richard kényezteti őt)

----
Vanessa:Eric el akarja adni a házat és szeretné, ha minél előbb kiköltöznél.
(Savi fiatal ráncai, amelyek arcára most kiültek, megfeszülnek az elrettentő hírtől)
Savi:Hogy mi?
----
Jonathan:Szabad vagyok. És csak téged akarlak. Eddig is csak téged akartalak. Épp ezért mondtam le mindenről. Miattad!
Pollonia:Nem értelek.
----
Pollonia:Elmondta, hogy elhagyta a feleségét és hogy csak engem akar.
(Hilda eltátja a száját)
Hilda:Húha!
Pollonia:Jó lenne vele.. de.. nem tudom.
Hilda:Most csak hülyéskedsz, ugye?! Jonathan egy szexisten! Kizárt, hogy kihagyhatsz egy ekkora partit.
----
Frank: AIDS-es vagyok és biztos vagyok benne, hogy Mariella adta át nekem a vírust.
Savi:Ezt most komolyan mondod?
----
Karen:Kérhetek tőled valamit?
Savi:Persze.
Karen:Értesíts engem kérlek, ha bármit megtudsz az ügyről.
-------------------------------------------------------------------
..............................
---------------------------------------------------------------------
(Savi a konyhában épp kávét tölt ki magának az egyik bögréjébe, amikor a következő pillanatban Hilda cammog be egy ondós miniszoknyában és egy csipkés topban, totál részegen)
Hilda elmegy Savi mellett, megcélozván a hűtőt)
Savi:Ez most komoly?!
(Hilda rekedtes hangon válaszol mikor Savi erősen megkoppantja bögréjével a konyhapultot)
Hilda:Grr. micsoda egy este volt. Elképesztően jó volt ez a vibrátor habparti.
(Savi mérgesen reagál)
Savi:Nem zavar?
Hilda:Nem. Csináld csak nyugodtan.. amit csinálsz.
(Savi idegesen nézi ahogy Hilda elővesz egy doboz narancslevet a hűtőből)
Hilda:Ajj. ez jólesik nagyon. Hé! El sem hiszed, de Tom is ott volt a buliban tegnap este.
Savi:Milyen Tom?
Hilda:Nem emlékszel Tom-ra?
Savi:Nem.
Hilda:Megmutatom.
(Hilda odasétál Savi-hez majd előveszi miniszoknyájának farzsebéből a telefonját majd néhány pötyögtetés után Savi elé tartja)
Hilda:Tessék. Itt van ni.
(Savi egy pillanatig ránéz a telefonra, aztán összeszorítja ajkait és dühösen Hilda szemeibe néz)
Savi:Ez egy merev pénisz nem egy arc.
(Hilda kéjesen, de lazán válaszol)
Hilda:Pontosan. Láttál te már ekkorát?
(Savi felcsattan)
Savi:Ugye világos, hogy ez az én steril konyhám! Megbeszéltük, hogy ez az én rohadt helyem és az ott kint pedig a te rohadt helyed!
Hilda:De az én rohadt helyemen nincs narancslé.
(Savi folytatja a kiabálást)
Savi:Mondtam, hogy itt maradhatsz nálam, de ha minden reggel így megy el, hogy totál be vagy baszva akkor én nem tudom, hogy mi lesz ezzel a rendszerrel.
(Hilda közbevág)
Hilda:Oké, mégis mi a fene bajod van, hah?!
Savi:Semmilyen bajom nincsen, világos?! Dolgozni kell mennem! És ez!
(Savi nyomatékosan mutogat Hilda-ra)
Savi:Ez nem az a mód, ahogy a reggelemet indítani szeretném! Nyugodalmasan itt hőbölögsz erektált péniszekkel a konyhában miközben árad belőled a tömör alkohol szaga. Nekem ez nem megy.
Hilda:Jól van, nyugi. Nem fordul elő többet,ígérem.
Savi:Nagyon szépen köszönöm. Viszontlátásra!
(Savi felkapja a konyhapult mellett heverő aktatáskáját majd kisétál a konyhából)
....
---------------------------------------
Szeretők
---------------------------------------
(Savi besétál Pollonia kávézójába, aki épp a pultot törölgeti, Alexandra pedig a vendégeket szolgálja ki)
(Amint Savi odaér a pulthoz ráköszön Pollonia-ra)
Savi:Szia!
Pollonia:Jó reggelt!
Savi:Láttam, hogy írtál üzenetet.
(Savi kissé bohókásan folytatja)
Savi:Hajnali kettőkor.
(Savi elneveti magát mire Pollonia csak a szemeit forgatja)
Pollonia:Leülünk?
Savi:Hát persze.
(Pollonia ledobja a törölgető rongyot majd Savi-vel helyet foglalnak az egyik asztalnál)
Pollonia:Kérsz valamit inni?
Savi:Nem, köszönöm. Már reggeliztem otthon.
Pollonia:Akkor jó.
Savi:Szóval mi a baj?
Pollonia:Jonathan.
Savi:Szóval még mindig nem tudod, hogy adj neki még egy esélyt.
Pollonia:Nem. És az agyamra megy, hogy nem tudom eldönteni, hogy mi legyen.
Savi:Ha már eleve ennyit gondolkozol az egészen, nem gondolod, hogy azért nem tudsz nem rá gondolni, mert titkon azt akarod, hogy te és ő újra egy pár legyetek?
Pollonia:Nem tudom.
Savi:Dehogynem!
Pollonia:Akkor szerinted újra meg kellene próbálnunk?
Savi:Miért ne?!
(Pollonia hallgatásba burkolózik)
Savi:Amúgy a felesége még mindig keveri a trutymót?
Pollonia:Nem tudom. Nem beszél róla mióta elköltözött otthonról.
Savi:És Max-szal mi a helyzet?
Pollonia:Nyári táborban van.
Savi:Ó.
Pollonia:Majd csak a nyár végén jön haza. Nagyon élvezi.
Savi:Még mindig olyan csökönyös?
Pollonia:Szerintem már kezdi  megszokni, hogy én vagyok a gyámja. Sokkal oldottabb lett a helyzet mióta elmúlt néhány hónap. Lehet, hogy megszokta ezt az egészet.
Savi:Remélem, hogy úgy van.
(Savi telefonja megcsörren, mire előveszi azt aktatáskájából, de amint meglátja, hogy a kijelzőn Samantha neve szerepel, kinyomja a telefont és visszateszi a táskájába)
Pollonia:Valami baj van?
Savi:Nem. Csak munka. Mennem kell.
Pollonia:Rendben. Köszönöm, hogy benéztél.
(Pollonia és Savi felállnak az asztaltól majd megölelik egymást)
Savi:Menj el Jonathan-hoz. Üljetek le és beszéljétek meg a dolgot.
(Pollonia erőltetett mosollyal búcsúztatja Savi-t, aki hátat fordít majd pedig kisétál a kávéházból. Pollonia visszamegy a pult mögé, hogy rendet rakjon, de néhány perc múlva Hilda toppan be a kávézóba, napszemüvegben, farmerszoknyában és egy lenge topban. Hilda megcélozza Pollonia-t és laza stílusban felpattan a pultra, amint odaér)
Hilda:Na, csá!
Pollonia:Jó reggelt neked is!
(Hilda lecsúsztatja kezével a napszemüvegét annyira, hogy egy pillanatig Pollonia szemébe tudjon nézni)
Hilda:Na mizu? Este volt szex?
(Pollonia fancsali képet vág)
Pollonia:Ez valami vicc lesz?
(Hilda rácsap Pollonia felkarjára)
Hilda:Nem! Átmentél Jonathan-hoz vagy nem?
Pollonia:Nem.
Hilda:De miért nem?
Pollonia:Azért, mert időre van szükségem, hogy végleges döntést hozzak.
Hilda:Ez a se veled, se nélküled szindróma nem vezet sok jóra hidd el nekem.
Pollonia:Ez nem egy szindróma, csak..
(Hilda közbevág)
Hilda:Nem is értem, hogy mire vársz még. Jonathan szexi, hatalmas nagy farka van, pénzes, ismert és most még a házi sárkányt is otthagyta csak miattad!
Pollonia:Felszínes vagy, mint mindig.
Hilda:Ez vagyok én! De hidd el nekem. Ebből az egészből csak jól jöhetsz ki!
(Pollonia nagy levegőt vesz miközben Alexandra jelenik meg Pollonia mellett)
Hilda:Heló!
Alexandra:Szia!
(Alexandra Pollonia-hoz fordul)
Alexandra:Figyelj, szerettem volna kérni tőled valamit.
Pollonia:Igen?
Alexandra:Kivehetném a holnapot? Vidékre kell mennem a szüleimhez. A nagymamám kicsit gyengélkedik és nagyon jólesne neki, ha meglátogatnám.
Pollonia:Ó, te jó ég! De ugye semmi komoly?
Alexandra:Nem, dehogy. Csak egy kis zúzódás. Félrelépett és elesett szegény az udvaron.
Hilda:Ó, szegény. Jobbulást neki.
Alexandra:Köszi.
Pollonia:Nyugodtan vedd ki a holnapot. Elbírom a boltot egyedül is.
Alexandra:Szuper, köszi.
(Alexandra hirtelen jobban megnézi Hilda-t)
Alexandra:Hé! Nem te szoktál a csónakázó tó körül futni esténként?
Hilda:Reggel, este, amikor tehetem. És amikor nem vagyok berúgva.
(Alexandra elneveti magát)
Alexandra:Akkor jól emlékeztem, hogy téged láttalak. Én is arra szoktam futni és már régóta keresek egy futópartnert. Egyedül olyan unalmas.
Hilda:Hé, hát akkor miért nem csatlakozol hozzám?
Alexandra:Nagyszerűen hangzik!
Hilda:Ma este 7 a bejáratnál?
(Alexandra hátrahőköl majd felnevet)
Alexandra:Klassz! Ott találkozunk!
(Közben a háttérből megszólal egy hang mire Alexandra észbe kap, hogy az egyik vendég az, s azonnal elhagyja a pultot, hogy kiszolgáljon másokat)
...
(Savi Dominic irodaajtaján kopog, majd belép a szobába. A férfi feláll az asztaltól majd odasétál a nőhöz)
Dominic:Savi! Megint le kell nyomozni egy pasit? Volt szeretőt? Tettestársat?
(Savi elmosolyodik)
Savi:Nem!
Dominic:Akkor? Valami baj van?
Savi:Igazából egy barátom nagy bajban van és szüksége lenne a segítségedre.
(Dominic visszasétál az asztalához, megigazítja nyakkendőjét majd nekitámaszkodik az íróasztalnak)
Dominic:Miről lenne szó?
(Savi halk hangon folytatja)
Savi:Egy nagyon kedves barátnőm Karen Kim nagy bajban van. Az egyik kliensed, Zoltan Monday azzal vádolja, hogy szexuálisan zaklatta és hogy viszonyt folytattak a rendelőjében.
(Dominic szemöldöke egy pillanatra felemelkedik)
Dominic:Igen, tudom, hogy melyik ügyről beszélsz. A nyomozók már rég ráálltak az ügyre.
(Savi értetlenül néz)
Savi:És?
Dominic:Nem mondhatok el semmit sem ezzel kapcsolatban. Minden információ teljesen bizalmas.
(Savi nagy levegőt vesz majd komolyra fordítja a szót)
Savi:Nézd, Dom. Ez a Zoltan Monday egy pszichopata és olyan dolgokat tett már a környezetében élőkkel, hogy szerintem leesne az állad, ha tudnád. Muszáj segítened nekem!
Dominic:De nem mondhatok el semmit, hát nem érted?!
(Savi kétségbeesetten néz a férfira)
Savi:Kérlek!
(Dominic ölbe teszi mindkét kezét majd megnyálazza szája szélét és beszélni kezd)
Dominic:Annyi biztos, hogy a barátnődnek nem áll jól a szénája. Zoltan Monday ugyanis benyújtott egy nagyon fontos bizonyítékot a minap, ami arra enged következtetni, hogy Karen Kim valóban visszaélt a praxisával és több ízben is megszegte azt, amire már jó régóta felesküdött.
Savi:Miről beszélsz?
Dominic:Konkrétan egy szexvideóról beszélek, amit telefonon rögzítettek Karen Kim szakrendelőjében, és amin a felperes és az alperes is látható.
(Savi szemei kikerekednek, szája tátva marad a meglepettségtől)
....
(Alexandra és Hilda egy hatalmas tó körül futnak. Miközben a nap lemenő sugarai visszatükröződnek a tó vízén, lágy, meleg nyári szellő babusgatja arcukat.)
Hilda:Isteni érzés egy jót futni!
Alexandra:Szerintem is! Kitisztítja az ember gondolatait.
Hilda:Mindenét. És az a legjobb, hogy elégeti a piát.
(Alexandra elmosolyodik)
Alexandra:Mit csináltál délután?
Hilda:Aludtam. Tegnap este egy vad vibrátor habpartiban voltam és el kell, hogy mondjam: isteni volt.
(Mindketten lassítanak majd az egyik padnál megállnak lazítani)
Alexandra:És miről szólt?
Hilda:Olyan volt, hogy a táncparketten nyomtad, közben felszolgálták az italokat és minden irányból vizet és habot nyomattak be a lábadhoz. Köd is volt és közben pedig vibrált az egész padló. Elképesztő élmény!
Alexandra:Ez tényleg érdekesen hangzik. És sikerült valakit felcsípned?
Hilda:Összejött egy srác a mosdóban, de mindketten megegyeztünk, hogy csak szex lesz belőle és kész.
Alexandra:Hm..
(Hilda a lábát kezdi el nyújtani)
Alexandra:Egyszer el kellene jönnöd a Rub-ba. Pompás egy hely. Masszás, gőzfürdő.. egy kész luxus, megfizethető áron.
(Hilda kiegyenesedik majd kissé zavarba jön)
Hilda:Elég bizarr dolgokat hallottam arról a helyről.
Alexandra:Mint például?
Hilda:Hogy nagyon sok nő azért jár oda, hogy egymást kényeztessék a gőzben.
(Alexandra megnyalja a szája szélét)
Alexandra:Hm.. akkor jók a forrásaid. Ugyanis nagyon sokszor tényleg az megy ott. Persze, csak ha te is azt akarod!
Hilda:Te voltál már ott?
Alexandra:Imádom. Amikor csak tehetem, beugrok. De erre nem úgy kell gondolni, mint néhány kiéhezett, randa nőre, akik segédeszközökkel futkosnak egy gőzzel megtelített teremben.
(Hilda elneveti magát)
Hilda:Azt gondoltam.
Alexandra:Ott csak olyanban van benne más is, amiben te is benne vagy. Kölcsönös szimpátia alapján, természetesen.
(Hilda és Alexandra hirtelen mélyen egymás szemébe néznek majd Hilda gyorsan elkapja tekintetét a nőről)
Hilda:Futunk még?
Alexandra:Persze.
(A két nő újra elindul s még egy kört fut a tó körül)
...
(Savi kocsijával leparkol Hilda háza előtt, aminek a bejárati ajtajánál már Samantha toporzékol. Savi kiszáll a kocsiból majd az ajtó felé sétál)
Samantha:Savi! Végre!
(Savi félrehúzza a száját majd előkotorja a kulcsokat a táskájából)
Savi:Heló!
Samantha:Mi történt?
Savi:Ezt meg hogy érted?
Samantha:Már hónapok óta próbállak elérni, de semmi. Mintha direkt le akarnál rázni.
Savi:Ezt meg miből gondolod?
(Savi végre megtalálja a ház kulcsait majd kinyitja velük az ajtót)
Samantha:Nem reagálsz a telefonhívásaimra, amikor kereslek soha nem vagy elérhető. Írtam neked e-mailt, levelet, hívtalak, már mindent csináltam, hogy elérjelek, de semmi!
Savi:Lehet, hogy nem kellene semmit sem csinálnod.
Samantha:Most meg miért vagy ilyen?!
Savi:Azért vagyok ilyen Samantha, mert nem szeretem, ha hülyének néznek!
(Samantha meglepetten reagál Savi dühös reakciójára)
(Savi elkezd mutogatni Samantha felé miközben dühösen kiosztja)
Savi:Aznap, amikor Marco elrabolt, kerestelek téged. Szükségem lett volna a segítségedre úgyhogy átmentem hozzád, de sajnálatos módon nem egyedül találtalak, hanem Richard Hilligen fiával, akiről azt mondtad, hogy soha többé nem fogod látni. És méghozzá egy elég intim szituációban.. mellesleg.
(Samantha álla leesik)
Savi:Na, mi van?! Nem tudsz megszólalni?!
Samantha:Savi, én...
Savi:Micsoda?!
Savi:Megígérted, megesküdtél, hogy soha többé nem fogsz találkozni azzal a gyerekkel. Tárgyalás volt belőle, elveszíthetted volna a munkádat, de téged ez sem érdekel. Téged csak az érdekelt, hogy legyen egy fiatal srác, aki néha napján megdönget téged, amikor épp szükséged van rá.
(Samantha ingerülten válaszol)
Samantha:Te ebből semmit nem értesz.
Savi:Hát persze, hogy nem! Mert soha nem kezdenék ki egy kiskorú gyerekkel.
Samantha:Mintha én lennék az egyetlen, aki vétkezett az életben.
(Savi megcsóválja fejét)
Savi:Jaj, ne gyere nekem ezzel. Teljesen felesleges. Megígértél nekem valamit és nem tartottad be. Pedig tudod nagyon jól, hogy min mentél keresztül. Hogy min mentünk keresztül amiatt a srác miatt és az idegbeteg apja miatt.
(Samantha mély lélegzetet vesz majd a földet kezdi el bámulni)
Savi:Jobb, ha most tényleg nem jössz ide többet.
(Savi ezzel bemegy a házba és becsapja maga után a bejárati ajtót)
...
------------------------------------------------------------------------------